Módszertani alapköveink

Gestalt

A Gestalt alapú megközelítésben a szervezet aktuális működésének tudatosításán keresztül hozunk létre változást. Azt feltételezzük, hogy ha egy csapat pontosabban látja, mi történik benne, akkor képes lesz másképp működni saját választásai mentén.

Példa

Egy vezetői csapatban mindenki udvarias, a hangulat is kellemes.
Közben mi mást is észlelünk: a nehezebb témáknál elcsendesednek az emberek, egyre kevesebben beszélnek, többen a laptopjukra néznek, a döntéseket nem előzi meg jóízű vita. Később, kisebb körben ugyanazok a kérdések újra előkerülnek. Jellemzően a kávézóban, folyosókon.

Ilyenkor megállunk, és ránézünk arra, ami történik: ki mikor hallgat el, mi marad kimondatlanul, hogyan záródnak le a témák túl gyorsan.

Amikor ez láthatóvá válik a csapat számára, megjelenik a választás lehetősége:
ugyanígy mennek tovább – vagy elkezdenek más minőségben kapcsolódni egymással.

Tranzakcióanalízis

A tranzakcióanalízis alapú megközelítésben azt tesszük láthatóvá, hogy az emberek milyen visszatérő minták mentén működnek a kapcsolataikban. Azt feltételezzük, hogy ezek a működések következetesek: ugyanazok a reakciók jelennek meg újra és újra, különböző helyzetekben. Amikor valaki rálát arra, hogy egy adott helyzetben honnan reagál, és hogyan tartja fenn ezt a mintát, megjelenik a lehetősége annak, hogy tudatosan mást válasszon.

A tranzakcióanalízist azért használjuk, mert mérnöki pontossággal írja le az emberi kapcsolódásokat. Jól ismert fogalmai – az énállapotok, a tranzakciók, a driverek és a játszmák – tiszta nyelvet adnak a működésünkhöz. Így válik érthetővé, mi történik a felszín alatt: hogyan csúszunk bele újra és újra ugyanabba a szerepbe, és mi tartja fenn ezeket a helyzeteket.

Példa

Egy vezető azt éli meg, hogy a csapata nem elég önálló, túl sokszor kérdeznek vissza, várják a döntéseit. A közös munkában jól látszik egy ismétlődő minta: a vezető gyorsan pontosít, megoldásokat ad, átveszi a döntést, a csapattagok pedig alkalmazkodnak, kivárnak.

Tanácsadóként segítünk ránézni erre a működésre: ki milyen énállapotból van jelen, milyen tranzakciók zajlanak, és mi az a „horog”, ami újra és újra beakad – ami miatt nehéz nem ugyanabba a játszmába belemenni.

Amikor ez a működés láthatóvá válik, megjelenik a választás lehetősége:
a vezető továbbra is szállítja a megoldásokat – vagy elkezd másképp jelen lenni, amire a csapat is másképp kezd reagálni.

Action Learning

Az Action Learning alapú megközelítésben valós helyzeteken keresztül tanulunk. Kis létszámú csoportban dolgozunk (4–7 fő), ahol mindenki egy számára fontos, aktuális dilemmát vagy problémát hoz. Azt feltételezzük, hogy a tanulás akkor történik meg igazán, amikor mások segítségével a saját működésünkre látunk rá egy konkrét helyzetben – és ebből kiindulva lépünk tovább.

A szem nem látja önmagát. De ha hat másik ember figyelmével találkozik, olyan működések válnak láthatóvá, amelyek addig rejtve maradtak.

A csoport nem tanácsokat ad, hanem kérdésekkel dolgozik. A résztvevők felváltva kerülnek ügyfél szerepbe, miközben a többiek coachként támogatják őket. A kérdések nem „okosak”, hanem erőteljesek: segítenek új nézőpontokat nyitni, és láthatóvá tenni azt, ami addig nem volt kimondva. A folyamat mindig konkrét akciókig jut el, amelyeket a résztvevők a következő alkalomig kipróbálnak.

Példa

Egy vezető azt hozza be témának, hogy nem tud előrelépni egy régóta húzódó konfliktusban egy kulcsemberével. Többször próbálta már megbeszélni, de mindig ugyanoda jutnak vissza.

A csoport nem javaslatokat ad, hanem kérdez: mit csinál pontosan ezekben a helyzetekben, mit kerül el, mitől tart, mi történik a beszélgetésekben, és milyen lenne számára egy valóban működő megbeszélés.

Ahogy halad a beszélgetés, a vezető számára kirajzolódik egy minta: a nehéz pontokon visszavesz, finomít, nem mondja ki, amit valójában gondol. A konfliktus így újra és újra elcsúszik.

A folyamat végére a vezető egy konkrét lépést fogalmaz meg, hogy mit fog másképp csinálni, kipróbálni a következő beszélgetésben.

A következő Action Learning alkalmon erre térünk vissza: mi történt és mit tanult belőle.

Dramatikus feldolgozás

A dramatikus feldolgozás egy akció-orientált megközelítés, ahol valós vagy elképzelt helyzeteket eljátszva dolgozunk. Azt feltételezzük, hogy bizonyos működések akkor válnak igazán láthatóvá, amikor belelépünk a helyzetbe, és megtapasztaljuk, mi történik benne.

A módszer teret ad a spontaneitásnak és a kreativitásnak. A résztvevők konkrét helyzeteket hoznak, és ezekkel dolgozunk: ki mit mond, hogyan reagál, hol akad el a dinamika. Lehetőség nyílik arra is, hogy valaki egy másik szereplő nézőpontját vegye fel, és így tapasztalja meg, mi történik a kapcsolatban. Ez gazdagítja a helyzetről alkotott képet, és új szempontokat nyit meg.

A folyamat során a helyzet „megtörténik”, és ebből új felismerések és mozgásterek jelennek meg.

Példa

Egy vezető egy nehéz beszélgetésre készül, amit hetek óta halogat. Tudja, mit szeretne elérni, mégis elakad.

A helyzetet eljátsszuk. Valaki felveszi a másik fél szerepét, a vezető pedig beleáll a beszélgetésbe.

Ahogy halad a jelenet, kirajzolódik, hol bizonytalanodik el, hol finomít, mit nehéz kimondania. A csoport visszajelzései és a kipróbált variációk mentén többféle működés jelenik meg: mi történik, ha egyenesen fogalmaz, ha kérdez, ha tartja a csendet, vagy ha elfinomítja a mondanivalóját.

A folyamat végére konkrét tapasztalata lesz a résztvevőknek: milyen másképp jelen lenni ebben a helyzetben és ez mit indít el a működésében.

Transzformatív team coaching

A transzformatív team coaching során a csapattal azon dolgozunk, hogy érettebb rendszerré váljon. Azt feltételezzük, hogy a csapat működése nem adottság, hanem alakítható – és a változás akkor történik meg, amikor a csapat rálát a saját működésére és elkezd másképp működni benne.

A folyamat során a csapat a team coach támogatásával dolgozik a saját működésén: a vezető és a csapattagok viszonyán, a határokon, a kapcsolódások minőségén, a kimondott és kimondatlan szabályokon, normákon és tabukon. Láthatóvá válnak azok a minták is, amelyek támogatják vagy éppen visszahúzzák a csapat működését.

Ahogy ezek tudatosodnak, a csapat képes új működéseket kialakítani: tisztább szerepeket, erősebb együttműködést, nagyobb felelősségvállalást. Ez nemcsak a teljesítményben jelenik meg, hanem abban is, ahogyan a csapat dolgozik és kapcsolódik.

Példa

Egy felsővezetői csapat minden tagja eredményes a saját területén, az iparág legjobbjai – egyenként. Közben azt élik meg, hogy nehezen kapcsolódnak egymáshoz, a közös térben kevés az energia, és ritkán jelenik meg valódi párbeszéd.

A közös munka során láthatóvá válik egy működési minta: a csapat kerüli a nyílt konfrontációt, amikor együtt vannak, az energia is alacsony. A csapat talán maga is unja saját magát.

A sebezhetőség és vezetői magányosság megmutatásával dolgozunk, hogy a kreatív energiákat felszabadítsuk.

Tudj meg többet a Transzformatív Team Coaching módszeréről.

Módszertani alapköveink

Az alábbi megközelítések
formálják gondolkodásunkat és működésünket.
Így vagyunk jelen és ezt visszük ügyfeleinkhez is.

Gestalt

Tranzakcióanalízis

Tranzakció-
analízis

Action Learning

Action
Learning

Dramatikus
feldolgozás

Transzformatív
team coaching

Gestalt

Tranzakcióanalízis

Action Learning

Dramatikus feldolgozás

Transzformatív team coaching

Kérdezz bátran! Fedezd fel, miben segíthetünk!

Módszertani alapköveink

Az alábbi megközelítések formálják gondolkodásunkat és működésünket. Így vagyunk jelen és ezt visszük ügyfeleinkhez is.

Gestalt

Tranzakcióanalízis

Tranzakció- analízis

Action Learning

Action Learning

Dramatikus feldolgozás

Transzformatív team coaching

Gestalt

Tranzakcióanalízis

Action Learning

Dramatikus feldolgozás

Transzformatív team coaching

Kérdezz bátran! Fedezd fel, miben segíthetünk!

Az alábbi megközelítések
formálják gondolkodásunkat és működésünket.
Így vagyunk jelen és ezt visszük ügyfeleinkhez is.

Tranzakció-
analízis

Action
Learning

Dramatikus
feldolgozás

Transzformatív
team coaching